Hunter és a Mikulás!

Nemsoká december 6.-a, ezidőtájt egy pirosruhás szakállas urat vár minden gyermek,
de valójában honnan indul a Mikulás mondája, erről írok nektek egy rövidet. :)

Krisztus előtt 200-as években járunk. Egy gazdag család gyermekeként született,
majd hamar megárvült Miklós a mi főszereplőnk.
Iskolai tanulmányait befelyezve a papi életet választotta. Gyermekek tanítására adta az életét.
Emberszeretete, segítőkészségének híre messze földre eljutott.
Az emberek kezdték imáikba foglalni a nevét.
A megbecsülés és fontos szerepének elismeréseképp püspökké választották.
Vagyonát a gyermekek és szegények megsegítésére fordította.Minden este órákig sétált az utcákon, beszélgetett az emberekkel, figyelt a gondjaikra.

Így született a legenda :
"A kolostor szomszédságában él egy elszegényedett nemes ember, aki úgy elnyomorodott,
hogy betevő falatra is alig jutott. Három férjhez menés előtt álló lánya azon vitatkozott egy este,
hogy melyikük adja el magát rabszolgának, hogy tudjon segíteni a családon, és hogy a másik férjhez tudjon menni. Ekkor ért a nyitott ablak alá Miklós püspök, és meghallotta az alkut.
Visszasietett a templomba, és egy marék aranyat kötött csomagokba, és bedobta az ablakon.
A lányok azt hitték csoda történt.
Majd egy év múlva ugyanebben az időben még egy kis csomagnyi aranyat dobott be a második lánynak.
Kisiettek, mert lépteket hallottak az ablak alól, s akkor látták, hogy egy piros ruhás öregember
siet el a sötétben. Harmadik évben ezen a napon nagyon hideg volt, és zárva találta az ablakot.
Ekkor felmászott a sziklaoldalban épült ház tetejére, és a nyitott tűzhely kéményén dobta be az aranyat.
A legkisebb lány éppen ekkor tette harisnyáját a kandalló szerű tűzhelybe száradni, és az pont bele esett.
Az ismeretlen jótevőről kezdték azt hinni, a hóborította Taurus hegyről szállt le egy angyal, mivel mindig ilyenkor télen történtek ezek a csodák, hogy maga a "Tél-Apó" jön el ezekkel, az ajándékokkal.
Az idő folyamán mégis kitudódott a titok, hogy a jótevő maga Miklós püspök.
Ugyanis a legkisebb lánynak bedobott aranyban volt egy olyan darab, amit a helyi aranykereskedő előzőleg adományozott Miklós püspöknek egy szerencsés üzletet követően.
Ezt felismerve, már mindenki tudta, hogy ki a titokzatos segítő!
De kiderült ez abból is, hogy december 5-én a névnapja előestéjén a hideg idő beköszöntével rendszeresen megajándékozta a gyerekeket mindenféle édességgel.
Ezért az adakozásaiért a nép elnevezte "Noel Baba"-nak, ami azt jelenti "Ajándékozó Apa"."

Mai szemmel ugye a felnőtt emberek nem hisznek a télapóban, pedig létező élő ember.

Íme :
A Mikulás!

Kellemes Mikulást mindenkinek.