Impresszionizmus a festészetben / Ízelítő

"Az impresszionizmus a 19. század utolsó harmadának legnagyobb hatású művészeti mozgalma.
Az impresszionista stílus nem volt olyan jellemző korstílus, mint a barokk vagy a reneszánsz,
hiszen ezek a művészet minden ágára hatottak. Az impresszionizmus leginkább a festészet,
a zene és az irodalom, kis mértékben a szobrászat stílusa." W.

Az impresszionizmus a pillanat érzését, lelkiállapotát hivatott elkapni, megfogni, bemutatni, ábrázolni.

A kifejezés 1874-ben kelt életre,gúnyként Louis Leroy által, az olyan művészek képeinek elnevezésére,
mint Monet, Renoir, Cézanne vagy Degas és mások. A nevet vállalták, így lett végül belőle egy forradalmi
képzőművészeti mozgalom!
(Impresszió, a felkelő nap)

Manet festészete átmenet a realizmus és az impresszionizmus között, nem csak a pillanatot fogta meg,
újszerű meglátásával utat tört magának és példát mutatot a jövő festőinek.

Paul Cézanne ugyan az impresszionistákhoz tartozott, de nem tudott velük teljesen azonosulni.
Mi több, tovább is lépett, haladt, fejlesztette az impresszionizmust!
Az apró festékfoltok alkalmazása a suhanó benyomások és fényhatások érzékeltetésére
neki nem volt elég. Többet akart kihozni ebből, átfogóbb és maradandóbb művészetet teremteni vele!

Cézanne-t segítette művészi útján Pissarro, aki mindvégig elkötelezett impresszionista volt.
S mikor a divizionizmussal foglalkozott, akkor is hű maradt az impresszionizmushoz,
s nem csak művészi érdeme dícséretes,
hanem az a jellem is, hogy sosem tagadta meg mestereit, akiknek képei szerkezeti rendjét köszönhette.

Renoir porcelánfestőként kezdte, így hozzá nem illettek a túl szigorú stílusok.
Így kedvelte az impresszionizmusban a szabadságot, a természetet.
Kedvelt kirándulóhelyén szívesen alkotott s ez megjelenik több festményén is,
mint azt látni az ebéd után című alkotásán vagy az evezősök reggelije című képén,
illetve a kislány az ostorral festményen!

Az impresszionisták szerettek a szabadban, a természetben festeni.
A plein-air, mint festészeti eljárás, igényli a gyorsasságot.
Játék ez a színekkel és a fénnyel, s mint ilyen, oly hatást kelthet, mintha a kép nem volna befejezett,
mintha félbehagyták volna a remekművet.
- A francia festészetben Édouard Manet és az impresszionizmus, a magyarban Szinyei Merse Pál,
Paál László és a nagybányai iskola képviselte a plein-air technikát -

Nekem személy szerint Edouard Manet festménye, a Monet műterme címmel, tökéletesnek hat!:)

Monet a plein-air technikát Boudintől tanulta, aki első mentora volt.
Párizsban, a Louvre-ba jár festményeket másolni, ahol megismerkedik Manet-val.
Ebből később közös munkák és az impresszionizmus megszületése következik.
A fény megtörésére törekedett, ezzel egyidőben absztraknak is nevezhetjük munkásságát!
"Halála után 1928-ban rendeztek munkásságából nagy retrospektív bemutatót.
Tájképein a végsőkig kiérlelte az impresszionizmus elveit.
Képei nem a tárgyak térbeli viszonyát, hanem színeik világításbeli értékeit jelenítik meg."

[Galeria]

A színek harmonizálnak, s különleges hatást keltenek.
Mint Pissarrotól a Montmartre sugárút éjjel című festményén vagy a Vörös tetők című képén!

Szinyei, mint a modern magyar festészet úttörője, aki szintén szívesen használt plein-air technikát
- a szabadban elkapott fény és színjátékot -, viszont képei műteremben készültek!
Megalkotja 1973-ban a Majálist, fő művét, ám az nem arat túl nagy sikert.
Nagy alkotása, a Lila ruhás nő még a korai plein-air kompozíciókat tükrözi.
"Hiába való minden okoskodás, picturát megtanulni nem lehet csak egy mestertől, s ez a mester a Természet.
Ez a mi örökös mintánk."

A német impresszionisták egyik kiváló alakja Max Libermann. Napfényjárta,
oldott ecsetkezelésű képei nagyszerűen képviselték az impresszionizmust,
holott a német festők nem kifejezetten éltek ezzel az irányzattal.

"Az impresszionisták kivonultak a műteremből a szabad ég alá.
Monet lefestette ugyanazt a három szalmakazlat a korahajnal szürkéssárga világításában,
a hajnal teljes ébredésekor, az aranyos déli napfényben, a délután megenyhült tónusában,
az alkony különös reflexeitől megbontva, és a felhőlepett ég szűrt világosságától összehangoltan."

S bár Munkácsy Mihály az impresszionisták korában fejlesztette tökélyre a klasszicizmusát,
azert ne felejtsük el, hogy a Poros út II. című festményéről nyugodtan és biztosan állíthatjuk,
hogy az impresszionizmus stílus fellelhető rajta!

"A széles ecsetvonások, erős színek, a zöldes és vörhenyes árnyalatok váltakozása mindkét képen megragadható.
Monet, aki ugyancsak Turner ismeretében festhette képét, átértelmezi a turneri motívumot:
a felkelő nap nem kozmikus szimbólum többé, hanem ennek a számunkra adott világnak egyik eleme,
hozzávaló viszonyulásunk egyszerű, természetes. Monet műve ki volt állítva az impresszionisták első,
1874 tavaszán rendezett kiállításán, Nadar fotóműtermében és bár nincs rá bizonyítékunk, hogy
Munkácsy megnézte a kiállítást, ennek az ellenkezőjét sem állíthatjuk.

Az impresszionizmustól való idegenkedésre élete második felében találunk utalásokat, akkor,
amikor feltehetően ő maga is egyik célpontja lehetett különböző modernista indíttatású támadásoknak.
Az 1870-es években Munkácsy festészetében még érezhető az útkeresés izgalma,
amit egyébként mi sem bizonyít jobban, mint a Poros út egyik, másik, vagy mindkét változata.
Bár festői céljai távol álltak az impresszionistákétól, termékeny inspirációkat elfogadhatott tőlük."

Egy kis idézet Karinthy Frigyes - Görbe Tükör című könyvéből :
IMPRESSZIONIZMUS

Egy barátommal beszélgettünk, délután négy óra felé, az ablaknál, és néztük a Körutat.

Barátom több modern revü munkatársa, és a neoimpresszionizmus áldásait fejtegette előttem.
Több okot sorolt fel annak bebizonyítására, hogy a neoimpresszionizmus miért a legjobb művészi irány.
A végén az az impresszióm volt, mint mikor az ember elolvas egy keserűvíz plakátot, hogy az mi minden ellen jó.
- Az impresszionizmus - mondotta a barátom - az a művészet, mikor az ember csak lát, és nem köti össze
a dolgokat értéktelen reflexiókkal. Mindent meglátni és leírni úgy, ahogy látom.
És a következő versenyt eszeltük ki.
Mindketten leültünk az ablak mellé, és elkezdjük írni, amit az utcán látunk.
Aki öt perc alatt több dolgot tudott meglátni és értelmesen leírni: nyert.
Munkába fogtunk, és öt perc múlva megmutattuk egymásnak a kész dolgozatot.
A nyájas olvasó megítélésére bízom, melyik pályamű tökéletesebb.

Az enyém

Utca, kétoldalt házak. Házak fölött égbolt, két felhő megy rajta át, az egyik felhőnek a széle rojtos,
és olyan formája van, mint egy kanálnak, aminek az egyik felét letörték, a másik fele pedig meggörbült.
Házakon vannak ajtók. Ablakok is vannak. Szemben van egy sárga ház. Tetején kémény.
Ablakból fekete ruhás nő néz ki, fehér arccal, szája rendes. Kikönyököl, egyik karján felcsúszik a blúz.
Lent egy villamos megy, 622-es számú. Két katona átmegy a sínen. Az egyiknek piros orra van.
A másik gondolkodni látszik. De csak látszik. Egy fekete ruhás nő siet. Gyorsan megfordul.
Visszanéz. Egy cilinderes úr csóválja a fejét. Egy kiskutya keresztülszalad rajta.
Egy tégla leesik egy épülő háznál. Nagyot csörren. Egy úr elesik. Egy rendőr odamegy,
és fejbe üti, rákiabál, hogy ne csoportosuljon. A rendőr hangja másodtenor.
A szemben levő nő most idenéz. Rám néz, kacsint, és int valamit a kezével.
Lent a kapu alatt egy munkás áll.Valamit káromkodik. Pucolja a ruháját.
Egy zsákot akar fölemelni. A zsák fehér. Egyik oldalán ránc van.
A munkás most felnéz. Ránéz a barátomra, aki mellettem ír, és ezt kiabálja fel neki:
"A pofájuk istenit ezeknek az uraknak, még van pofájuk tátani rám a pofájuk,
míg én itt kínlódom, a teremtésit neki!"

Öt perc.

Az övé

Házak, egyik a másik mellett. A felhők olyanok, mint egy dunyha. Szemben sárgásbarna ház,
piszkos ablakokkal. Az egyik ablakban kreol nő, ingblúzban. Nyaka kétoldalt be van határolva.
A blúzán egyik gombon két kis madár. Egy kövér kereskedő kinéz a boltból.
Abban a pillanatban csődöt mond. Lent bezárnak egy bankot. Reklámember kivilágított cilinderrel.
A szemben levő nő ebben a percben idenézett, és rám kacsintott.
Mintha mondana is valamit, azt hiszem, a nevemet. Legalább a kezdőbetűjét.
A villamos keresztülmegy egy kisfiún. Az egyik darab szürkéssárga. A kisfiú jó tanulónak látszik.
Egy ember megy, görbén. Valaki a házból egy kályhát dob le rá.
Lent a kapuban egy munkás emel egy zsákot, most felnéz, és mellettem író barátomnak
a következőket mondja: "Az istenit a pofájuknak ezeknek az uraknak, mit tátogatja rám azt a rusnya képét,
ahelyett hogy csinálna valamit, mint egy becsületes ember!"

Öt perc.
.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-. Linkajánlók:

Libermann

https://www.britannica.com/biography/Max-Liebermann

Manet

http://cultura.hu/kultura/edouard-manet-180-eve-szuletett/
[Moly]
http://magazin.apertura.hu/film/a-manet-festmenyek-kereteirol/2794/

Monet

http://epa.oszk.hu/00000/00022/00410/12761.htm
http://cultura.hu/kultura/claude-monet-az-impresszionista-muvesz/
https://baloghpet.com/2009/07/17/claude-monet-az-impresszionizmus-egyik-megteremtoje/

Munkácsy

http://www.kieselbach.hu/muvesz/munkacsy-mihaly_812
http://www.ng.hu/Civilizacio/2008/02/Munkacsy_Mihaly_elete
http://www.mihalymunkacsy.org/
http://artmagazin.hu/artmagazin_hirek/munkacsy_mihaly_poros_ut_i..1863.html?pageid=119

Szinyei

https://www.hung-art.hu/frames.html?/magyar/s/szinyei/

Renoir

http://www.irodalmiradio.hu/femis/renoir/elete.html
https://mult-kor.hu/cikk.php?id=8812

Cézanne

[Moly]
http://www.literatura.hu/archivum/cezanne/cezanne.html

Degas

http://www.literatura.hu/archivum/degas/degas.html
SleepingSalmon