A pillanatban
Csönd volt.
A sarokban pislákolt a gyertya lángja és a nyitott ablakon át, csöndben belépett egy gondolat.
Eső illattal táncolta be a csöndben elpihent pillanatot.
Néha elmerült ezekben a gondolatokban.
Apró rebbenő merengések voltak ezek.
Fájdalmas elmúlás és boldog örömlapok keveredése egy életüstben.
Végtelen történetek cikáztak a lapokon, átszántva időt és teret.
Szív és lélek morzsa szúrások, tépések, szaggatások fűszerezték a fájdalmat hozzá.
A gyertyaláng kitartó volt és nem aludt el.
Elaludtak az ízek és érzések, a színek és illatok, de nem aludt a gondolat.
Zakatoló lebbenésben maradtak elevenen.
Dobbantott a jelen egyet és tovaszaladt...