Őszi Instaképhez mellékelve
Csodálatosan elvarázsol az őszi táj, bármerre is járunk.
A nap boldogan süti orcánk és elrévedezünk néhány falevél káprázatos színkavalkádjában,
amibe úgy merülnek el érzéseink, mártóznak meg gondolataink, hogy az út lehetne bár végtelen
lábunk alatt, még akkor is kevés volna néha időnk, az a csipetnyi, mikor a világgal vagyunk
s mégis magunkban.
Kép
Gyermek vagyok, áthintázom életem. Libbenő pillanatokban, lobbanó gondolatokkal. Nevetve repkedek!
Nézed, hogy lobog hajam a szélben és kacagásom messze száll...
falevelekkel játszom, áthintázva bút s bánatot.
Te csak lökj meg, lökj még! Egyre magasabbra, mindig magasabbra, szállj hinta! Szállj bánat, szállj!
Kép